---

Az én apám artista volt,
Kötélen táncokat járt.
Kifeszült élet, koporsóban végzed
Jól leereszti magát.

Az apám csak egy fotó
Ágyam fölött figyel.
Fekete-fehéren csak figyel engem, érzem
A kép miatt elfogy a szó.

Most megint minden jó,
Kopog a föld, hull a csend.
Szakad az ég, talán összevarrja a szó
Szétestünk idebent.

Apám egy Spartacus volt
Ő is csak küzdeni mer.
Felfalnak mások, farkasok, látod
Egyedül meghalni kell.

Apám egy turista volt
Térképre tette magát,
Érzem a múltját, járom az útját,
Nem értem meg a halált.

Az apám Szókratész volt
Elmondta szónoklatát
Fülemben hallom, mindig ott tartom
Az utolsó mondatát:

Levegőt!