Akkor én már csak két kérdést tennék fel Máté Gábornak:

1. ha valaha, a pályája során, akár mint színész, rendező, vagy intézményvezető megkérte volna valaki, hogy legyen szíves és ne politizáljon, illetve ezt a kérést legyen szíves ne kérje ki magának, akkor mennyire lenne dühös?

2. ha valaha lettek volna (ad absurdum, voltak) megélhetési gondjai és ezt megosztotta volna bizalmasan azzal az emberrel, aki foglalkoztatja, és a hatalmat gyakorló vezető ezt a tényt nyilvánosan hallgatható rádiócsatornán felhasználja egy érvelésben úgy, hogy nevesíti is őt, mennyire lenne dühös?

(Kontextus: https://szinhaz.online/mate-gabor-vilmanyi-benett/)

Link az eredeti Facebook-poszthoz