Részlet Berecz Boglárka: Az eltévedt papírrepülő című drámájából
Író, rendező: Berecz Boglárka
Zeneszerző: Boros Csaba
Dalszövegek: Csernai Mihály
KIRÁLYNÉ:
Egyfolytában fáj
A fejem és a testem egyaránt.
Mindig sajog
Azt mondják, majd hozzászokok.
A görcs, a szúrás, nyilallás, sajgás nem múlik el soha már
Jól jönne néha egy valódi bajtárs, ha mindenem agonizál.
Egyfolytában fáj
Kúrálnak mindenféle doktorok.
Mindig nyilall
Szenvedni nem egy jó dolog.
A kín, a gyötrő hányattatás nem múlik el soha már,
De néha jön egy gyógyeljárás, mint valami reménysugár.
Néha vágytam volna orvosságra, de nem kértem soha,
Olyankor soha nem értette senki, hogy miért vagyok ostoba.
Pedig én megmagyaráztam mindenkinek, hogy van egy konkrét oka:
Ha valami fájni akar, az fájni fog, és nem lehetsz parancsnoka.
Egyfolytában fáj,
Nem kérek szenvedésből repetát.
Mindig sajog,
Lakhelyem mostanra a betegágy.
A görcs, a szúrás, nyilallás, sajgás nem múlik el soha már
Jól jönne néha egy valódi bajtárs, ha mindenem agonizál.
Egyfolytában fáj,
Magához ölel majd a végzetem
Mindig nyilall
Ebből is tudom, hogy még létezem.
A kín, a gyötrő hányattatás szüntelen visszatér,
Sírok is néha, de csak titokban, mert mindent a látszatér’.